Az első őszi teliholdat 6-án láthatjuk, a legnagyobb megvilágítást a hajnali holdnyugta előtt éri el hazánkból, ekkor 99,9 százalékos lesz, ám az esti holdkelte idején is még 99,2 százalékát éri napfény, a különbséget szabad szemmel nem fogjuk észrevenni. A holdkelte 6-án este keleten 19:21, Budapesten 19:33, nyugati határunk közelében pedig 19:43.  Fényviszonyok szempontjából a 6-án esti a legkedvezőbb, hiszen ekkor már napnyugta után kb. 20 perccel bukkan fel a Hold a keleti horizonton, így kissé sötétebb égen, kontrasztosabban láthatjuk – persze tiszta idő esetén.

Hold-Neptunusz együttállás is megfigyelhető 6-án hajnalban

A Neptunusz nem tartozik a könnyen megfigyelhető bolygók közé, hiszen távoli és Földünkről nézve igen halvány égitest, így csupán távcsővel, binokulárral láthatjuk. A telihold közelsége ezt a problémát tetézi a szóródó holdfénnyel, így az együttállás kimondottan a kihívások kedvelőinek való esemény most. Ha párás, poros, felhős ég vár, akkor nem is érdemes próbálkozni, ám egy tiszta, például hidegfront utáni égbolton már rálelhetünk a távoli kék gázbolygóra: éjjel 2 táján a Hold felett, kissé balra 3,5 fok távolságban lesz, hajnali 4-kor szinte pontosan a Hold felett várja a rászegeződő távcsöveket. A Neptunusz ezekben a hetekben a legfényesebb, 4-én lesz legközelebb Földünkhöz, 5-én pedig szembenállásban lesz a Nappal, így aki nagyobb távcsővel szeretné megnézni, annak ez az időszak a legkedvezőbb - célszerű persze megvárni, hogy ne a telihold közelében álljon a bolygó.

Gyakorlati tanácsok fotósoknak az őszi éjszakákra

A népi mondás szerint az „ember” végű hónapokban már ne üljünk a földre, mert hideg - van benne sok igazság, a hosszabbodó éjszakák során egyre alacsonyabbak lesznek a minimumhőmérsékletek, s emiatt főként a hajnali órákban egyre gyakoribbá válhat a köd. A fotósok számára igen zavaró a légköri pára akkor is, ha nincs köd, hiszen lecsapódik a felszerelésre, főként a lencsékre. Különösen igaz ez a völgyekre, mélyebben fekvő vagy víz közelében lévő helyszínekre.

Ilyenkor két dolgot tehetünk: vagy hazamegyünk lógó orral, vagy valahogyan megoldjuk az objektív páramentesítését. Ehhez ma már kaphatóak készen is objektívfűtések (kis szalagok, amit az objektív köré erősíthetünk, s a bennük futó hajszálvékony fűtőszál langyosan tartja a lencsét, így nem csapódik le a pára), de elektronikai téren ügyes kezűek maguk is készíthetnek ilyesmit. A páramentesítő akkumulátorról vagy elemről is üzemeltethető, de akad, amit az autó szivargyújtójáról tudunk használni.

Ha harmatos a fű, számítsunk rá, hogy hamarosan harmatos lesz a fotóállvány, majd a gép is. Mivel a köd, főként, ha sekély, csak a talaj közelében látszó ködről van szó, nagyon látványos is lehet a csillagos égbolttal, így az őszi éjszakákra érdemes páramentesítésre felkészülten kitelepülni.

Forrás: fotoapparat.hu; ng.hu; képek: pixabay.com