A fotózás megszállottjai között is különleges helyet foglalnak el a természetfotósok. Akár hobbi, akár hivatás a fotózás, elmondható, hogy igen sok türelmet igényel. A természetben való fotózás egy kicsit más, egy kicsit több.
Kellő elhivatottság, végtelen türelem, önfegyelem, kitartűs, a természet átlagon felüli szeretete. El kell viselni a hideget, a forróságot, az esőt, a magányt egy jó felvétel elkészítéséhez.
A természetfotósra számtalan veszély leselkedik a terepet járva. A kialakult veszélyhelyzeteket csak nagyon ritkán okozzák a vadállatokkal való találkozások. Ha mégis szembe találjuk magunkat egy veszélyesnek tartott állattal, mindig hagynunk kell neki esélyt a visszavonulásra. Egy vadállat csak akkor támad, ha kiprovokáljuk azt, vagy ha veszélyben érzi a kicsinyeit.
Mik az etikai alapelvek a természetben való fotózás során?
A természetfotózás etikai alapelveit a NaturArt természetfotós szövetség fogalmazta meg. A hosszabb terjedelemre való tekintettel csak néhány igen fontos gondolatot említenék meg a teljes szövegből.
- A természetfotózás egyik legfontosabb erkölcsi, etikai előírása, hogy a fotós terepi munkáját úgy végezze, hogy tevékenységével az élőhelyen ne okozzon természeti károsodást, ne változtassa meg kedvezőtlenül a növény- és állatfajok életfeltételeit, ne hozza kedvezőtlen helyzetbe a védett növény és állatfajok egyedeit és populációit, ne befolyásolja károsan a védett állatfajok élettevékenységét.
- A madarak fotózását (tekintettel érzékenységükre) fokozott figyelemmel és felelősséggel kell végezni. A fotózás módját úgy kell megválasztani, hogy a madarat az a legkevésbé zavarja.
A természetfotósnak tudatában kell lennie a munkájával járó kockázatokkal, és vállalnia kell az ezzel járó erkölcsi, és jogi felelősséget. - Az etikus módon dolgozó természetfotós magatartásával nem egyeztethető össze a „trófeagyűjtésre", a kizárólagos anyagi haszonszerzésre, illetve a minden áron eredmények elérésére való törekvés.
- A vadonélő állatok fényképezése a természetfotóstól magas fokú szakmai hozzáértést kíván. A fotósnak tisztában kell lennie a fényképezendő faj etológiai sajátosságaival, és figyelembe kell vennie azt a tényt is, hogy az állatvilágban egy fajon belül is nagyon eltérő érzékenységű egyedek fordulnak elő.
- Amennyiben azt észleli, hogy jelenléte feszélyezi, illetve magatartásában jelentősen zavarja a védett állatokat, akkor azonnal felhagy a fotózás előkészítésével és elhagyja helyszínt!
- A madarak fotózását (tekintettel érzékenységükre) fokozott figyelemmel és felelősséggel kell végezni. A fotózás módját mindig úgy kell megválasztani, hogy a fotós jelenléte a fényképezni kívánt madarat ne zavarja.
- A természetfotózás etikai alapelveiben foglalt ajánlásokra alapozva a naturArt a szaporodási helyeken- és időszakokon kívül készült madárfotókat etikailag és szakmailag is mindig többre értékeli, mint az úgynevezett „fészekfotókat"!
A fotózás módját, helyét és idejét tekintve a módszerek, a veszélyességük sorrendjében a következők:
- fészeknél, fészkelő revírben,
- dürgő helyen,
- éjszakázó, pihenőhelyen,
- táplálkozó, ivóhelyen,
- a vonulás során való fotózás.