A japán gyártó tavaly szeptemberben mutatta be új, full frame szenzor köré épülő, tükörnélküli rendszerét, a Canon EOS R-t, amely egyelőre egyetlen egy vázból (EOS R) és négy objektívből (RF 24-105 mm F4L IS, RF 50 mm F1.2L, RF 28-70 mm F2L, valamint az RF 35 mm F1.8 IS Macro) áll. Ezek közül már bemutattam magát a fényképezőgépet és a hatalmas RF 28-70 mm F2L lencserendszert, de készítettem pár fotót az RF 24-105 mm F4L IS-sel is. Be kell vallanom, hogy a Canon az új rendszerével, azaz elsősorban az új objektívekkel nagyon jó benyomást keltett; az RF 28-70 mm F2L olyan képminőséget nyújt, hogy könnybe lábad a szemed, de a „kis” 24-105-ösnek sem volt szégyellnivalója. Persze, az emberek, s köztük én is, elsősorban a komoly üvegekre kíváncsiak, hiszen „saját szemünkkel szeretnénk látni”, hol áll 2018-2019-ben a Canon terméktechnológiája.
Lássuk előbb a száraz adatokat: az RF 50 mm F1.2L USM kilenc csoportba rendezve összesen 15 lencsetagot tartalmaz, amelyek közt többféle aszférikus és UD elem is megtalálható. A mérnökök azonban nem csak különleges tervezésű lencsetagokkal próbálják optimalizálni a fény útját a szenzor felé, hanem speciális bevonatokat is alkalmaznak (Air Sphere és fluorit), amik nem csak a képminőséget javítják, hanem a frontlencse tisztán tartását is megkönnyítik.
Az optika legkisebb tárgytávja 40 cm, a legnagyobb nagyítása 0,19-szeres, a szűrőmenetének átmérője 77 mm. Az átlósan 46 fokos látószöget kínáló lencserendszer kicsinek és könnyűnek egyáltalán nem mondható: 89,8 x 108 mm-es terjedelméhez 950 grammos tömeg társul – van benne anyag, na.
forrás: mlzphoto.hu / fotó: pexels.com