A telihold ezen a napon egyszerre látható majd a lenyugvó Nappal – ugyanis fél órával napnyugta előtt kel. A keleti országrészben 19:23-kor, Budapesten 19:35-kor, a nyugati határ közelében 19:44-kor bukkan fel a keleti horizonton. Kedvező időjárás esetén ha mind a keleti, mind a nyugati látóhatár felhőtlen, már megpillanthatjuk a horizont felett a Holdat miközben az ég túloldalán a lenyugodni készülő Nap is világít. Ilyen alkalmakkor a Holdat érdemes kb. 10 perccel holdkelte után keresni, mivel a még igen világos égbolton nem könnyű észrevenni, főként, ha párás a horizont.
Látványos fotókat lehet viszont készíteni: akár halszemobjektívvel, vagy ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor az eget más nagylátószögű objektívvel körbefotózva panoráma felvételen rögzíthetjük az egyszerre látszó Holdat és Napot. Ha esetleg az alkonyi ég nem megfelelő, van ismétlési lehetőségünk 11-én hajnalban, napkeltekor még 4 fok magasan látszik a Hold a délnyugati égbolt alján.
Igazi színorgiában lehet részünk, ugyanis alkonyatkor a keleti, napkeltekor a nyugati égbolt alján sötét, szürkéskékes ív alakú sáv ül, közvetlenül felette pedig egy rózsás, nem ritkán igen élénk rózsaszínű régió ragyog. A szürkés árnyék a bolygónk saját légkörére vetett árnyéka, a rózsás sáv pedig az úgynevezett Vénusz-öve. Vénusz istennő ragyogó szépsége után kapta a nevét (a bolygóhoz nincs köze), oka pedig az, hogy a lenyugvó Nap szóródó fénye visszaverődik a légkör magasabb rétegein. A sárgás telihold igen látványos ebben a színkontrasztban, tiszta égbolt esetén nagyon megkapó látvány.
Forrás: fotoapparat.hu; ng.hu; kép: google