A világos fényezés először 1976-ban jelent meg a Canonnál: az FD 600 mm F4.5 és az FD 800 mm F5.6 volt a két első „drapp” objektív. Idővel a „fehér” szín felkapott lett, és már nem csak műszaki, hanem marketinges okokból is fehérre festették a „nagyokat” (már messziről látszik egy világos színű szuper telefotó a sportpálya mellett – ennek remek reklámértéke van).
A Canon Europe weboldala a következő magyarázatot adja az eltérő színre: „Az objektívekben üveg lencsetagok vannak, melyek a hő hatására tágulnak. A hőtágulás mértéke a kisebb objektíveknél általában nem okoz gondot, mivel kis lencsetagoknál csak csekély tágulással találkozhatunk. Viszont a nagy [jellemzően szuper telefotó] lencserendszerekben nagy lencsetagok vannak, melyek tágulása nagyságrendekkel nagyobb, így a teljes rendszer a tervezési küszöbértékeken (tolerancia) túlhaladhat. A világos felületek fényvisszaverő képessége jobb [mint a feketére festett optikáké], így az objektív hűvösebb maradhat.”
„A fekete festésű objektívek fókuszgyűrűjét általában túl lehet forgatni a végtelen jelölésen. Erre szintén a tágulás miatt van szükség. Ha az objektívet forró környezetben használjuk, a végtelen állás közelebb kerül a fókuszgyűrű útjának végéhez.”
Forrás: Canon